Múlt

Harkány a Dunántúl déli részén, a Villányi-hegység és a Dráva-folyó között, a folyó völgyében, a valamikori Bőköz keleti, illetve az Ormánság északkeleti határán fekszik.
A Római Birodalom idején, a Pécset (Sopianae) Eszékkel összekötő hadiút mentén - mely gazdag szőlőskertek és gyümölcsligetek alján vezetett, a Villányi-hegység déli oldalán, a Tenkes-hegy lábánál - Harkány térségében is tártak fel római kori települést. A Római Birodalom bukása után itt élt hunok V-VI. századi emlékeit találták meg két ezüstfibula formájában, majd a VI-IX. század között, a régiót uralmuk alatt tartó avaroktól származó régészeti leletek kerültek elő 1934-ben. Fejes György által feltárt öt avar sírból, a Harkány melletti Lulupusztán és 1962-ben, szintén a település melletti Hasszán-dombon VIII. századi, késő-avarkori sírokra bukkant Kiss Attila régész.

Anonymus szerint, Horka Töhötöm fia volt, aki fiaival, Zomborral és Gyulával együtt telepedett le a Tenkesalján. Fennmaradt még egy államalapítás-kori név is, egy XIX. századi kataszteri térképen: Koppányé, mely ma már a település belterületén lévő, illetve a tőle délre eső földterületek névadója.
Dr. Kápolnai Zoltán feltételezése szerint a honfoglalás után, 900-971 körül: "...a vezérek korában a hadjáratokra (kalandozásokra) induló katonai elit és kíséretének szálláshelyei voltak Baranyában. A helynevek alapján Szabolcs, Horka, Huba, Bogát... stb". Dr. Zsolt Zsigmond így írt Harkány elnevezéséről 1972-ben: "Harka bölcs volt, hogy téli szállását egy bővizű meleg forrás mellé telepítette, s így esett, hogy míg atyja, Töhötöm (Tühütöm) szállásának neve már a középkorban elenyészett,...addig az ő nevét 1072 év távlatából is szilárdan őrzi a ma már nemzetközi hírű fürdő: Harkány (Harkan) neve."

Így, megalapozottnak látszik az a feltételezés, hogy neve a Horka (Harka) személy-, vagy méltóságnévből, nem pedig a harkály madárnévből származik. (A század elején még élő ormánsági tájnyelv Horkán-ként ejti a település nevét). Feltehetően, a Koppány-birtok határán - egyes feltételezések szerint, Koppány település helyén - a Lanka-csatorna déli oldalán és a vizéből táplálkozó mocsár által két oldalról határolt félszigeten 1959-ben Papp László muzeológus középkori épületmaradványokat tárt fel (Kossuth L. u. 67. szám alatti telken), és körülötte 12 darab, sajnos már feldúlt sírt talált. Papp László jelentésében megemlíti, hogy a szájhagyomány szerint, az 1802-ben elkészült új református templom építéséhez használták fel a rom tégláit, köveit, majd a következőket írja: "...alig férhet kétség ahhoz, hogy azok a középkori Nagyharkány falu első kőépítményei, templomának maradványai." Ki pusztította el? A tatár, vagy Siklós 1543-as eleste után a török? - erre vonatkozóan nincs megfelelő támpontunk, de az 1700-as évek környékén feljegyezték, hogy Nagyharkány lakossága a Szene-víz déli oldalára költözött, hogy biztonságosabb körülményeket találjon a török megszállást követően, a nehezen járható mocsarakban.
Az akkori Harkány (Nagh Harkan) település, a mai helyétől északabbra, a Tenkes-hegy lábánál, a Szene-víz (ma Lanka-csatorna) fölött helyezkedett el. Harkány Nagh Harkan nevét 1323-ban említik először írásos emlékek. Egy Anjou- okmány szerint: mint örökös nélküli, elhalt ember birtokát, Pál fiának, Györgynek, Temesvár alvárnagyának adatik nemesi birtokként, s határát emígyen írta le: "...a szőlők között és mellett vezet a falu határa a hegy tetején lévő Zavat (Szavát) és Thurult (Túronyt) érintő, régi, római kövesútig..."
A település a XIII. században udvarnoki birtok volt. Lakói, mint királyi népek, liszttel, gabonával adóztak. Az 1777-ben használatos pecséten, a "Harkani Pecit"-en, gabonaföld-ábrázolás látható. Harkány, mint jobbágytelepülés 1397-től a mindenkori siklósi uradalomhoz tartozott, míg a Harkánnyal összeépült, 1977-ben hozzácsatolt Terehegy kisközségnek más volt a birtokosa és a története is: "Egy 1058-ból való okmány ad hírt Újfaluról, melynek vízzel-ingovánnyal körülvett ófaluja, Oros már jóval korábban túlnépesedett. E településről Győrffy György 1193-tól közvetít információkat, melyek szerint Oros, a Becse-Gergely nemzetségbeli Bot birtoka és lakóhelye volt. Róla Bot-tereme-helyének, Botteremének nevezték el. Karácsonyi János, Botot-comesnek mondja, vagyis grófnak, ispánnak." (Dr. Kecskeméthy Zoltán)

1397-ben a Byka nemzetség tulajdonában van a terehegyi birtokközpont, ezidőtől fogva használják aTheremhegy előnevet. A Byka család egyik ősét, Geréb László Búvár Kund című regényében ismerhetjük meg, mikor a Dráva-menti erdőkből 1051-ben az öreg Byka harcos a király hívására megjelenik. Legtöbbet a Terehegyen született Byka Andrásról, a vitéz katonáról és apjáról, a reálpolitikus Byka Imréről tudunk. Német Béla arról tájékoztat, hogy 1402-ben, a Zsigmondot támogató 112 nemes között Byka János nevét olvashatjuk. A Teremhegyről származó nemesember 1412-ben az ország harmadik embere, alnádor lett. Byka Miklósnál feljegyezték, hogy a világhírű krakkói egyetemen tanult. Egy másik Byka János 1494-ben három baranyai főúrral együtt részesült a királyi jövedelemből, majd 1507-ben a királyi ítélőtábla ülnöke lett. Fia, Imre, a mohácsi csatavesztés után, 1532-ben Isztambulba ment, ahol Zrínyivel együtt a békés egymás mellett élés politikájának lehetőségéről tárgyaltak a török szultánnal. Molnár Erik írja a válságos kor politikai törekvéseiről: "...a köznemesség köréből indul ki az igyekezet, hogy az országot egy, a védelmére képes király hatalma alatt egyesítsék... A Dunántúlon, Veszprémben, Zákányon, Kenesén gyülekeztek, ahol kimondták, hogy királyuknak azt fogják elismerni, ki az ország védelmére képes..." Sajnos, ezt a törekvésüket Ferdinánd magyar hívei meghiúsították.

Ebben a politikai küzdelemben vett részt a nemzetség utolsó férfitagjaként, Teremhegyi Byka Imre, aki húsz falu birtokosaként 1555-ben zászlótartói minőségben nyolc lovasával Szigetvár kapitányának, Kerecsényi Lászlónak szolgálatába állt. A Szigetvár ellen felvonult Tujgon basa seregének visszaverése után, Kerecsényi magas jutalomban részesítette. 1556-ban a lengyel határ közelében, Varanno-nál csatázott a törökkel, 1557-ben Szerencsnél mentette meg Bebek Györgynek, Észak-Magyarország legtekintélyesebb főurának életét. 1566-ban kisfiával, és ötven harcban edzett katonájával az akkor már Zrínyi Miklós kapitánysága alá tartozó Sziget-várába vonult. Német Béla Szigetvár történelme című munkájában a következő sorokat olvashatjuk: "...1566. augusztus 29-én a magyaroknak legnagyobb veszteségük volt ez alkalommal, hogy Zrínyi kedves embere Teremhegyi Byka András a roham helyszínén maradt." Neki állít emléket Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában.

"Nagy Győri Mátyás is jön Balázs deákkal, Medvei Benedek hatalmas Bikával, Mondom, a hatalmas, nagy Bika Andrással, Ki törököt s lovat öl csak egy csapással."

Szigetvár elestével a Byka család kihalt, hiszen Byka Imre egész háznépével a várban keresett menedéket.
A terehegyi homokdombon (melyen ma a református gyülekezet temploma áll), rommá vált a megerősített nemzetségi udvarház és a népnek menedéket adó öreg templom is. A megszállás alatt új török nevet kapott az ősi falu: Terehíd. Bizonyára azért, mert a dombhátra települt, vízzel, ingovánnyal körülzárt helységbe csak egyetlen hídon lehetett bejutni. Ugyanebben a korban teremtett hőst a történelem Harkányban is. 

Csapai János, a falu prédikátor-tanítója mutatott példát önfeláldozásból, hitből, hűségből, faluja iránti szeretetből. "...A török midőn Béts alatt megveretett az 1683-ban a tájban élt ez a Tanító... E Tanítót a Tatár szilvafához kötözvén, ugyan-e határban, ott halt meg. ...a Tatár a szilvafánál megnyúzta a fejét, a szakállát és zsebbe tévén elvitte..." (Járdánházi Sámuel - Currenses Protakollun 1761.)
"A megvert, zsákmányra éhes török sereg Baranyán keresztül fosztogatva, gyilkolva özönlött vissza hazájába. ...Minden bizonnyal Csapai törökül is tudott és felelősséget érezve a reábízottakért, kérte a garázda tatár zsoldosokat, hogy kíméljék meg a falu ártatlan népét. Esetleg, a török hatóságok már szokásos megtorlásaira is hivatkozott..." (Dr. Kecskeméthy Zoltán)
A XVI-XVII. században Harkány megmaradt lakossága, mint a török megszállás előtt, alatt és után, főleg állattenyésztéssel és bortermeléssel foglalkozott. A török uralom idején községünknek temploma nem volt, csak egy kis oratóriuma. A falu protestáns vallású volt. A XVIII. századi Harkányt és környékét írja le a következő népdal:

"Ez a Harkaan' szép helön va', Körös körű', berökké va', Ladigga' hozik a papot, Ú tartik az innepnapot."

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában a harkányi jobbágyok közül a kurucok oldalán harcolva, többen is részt vettek. A harsányi csatában áldozta fel életét Dani pap, Harkány és Terehegy prédikátora. Vele küzdött János deák, a prédikátor utóda. Egy családi hagyomány szerint a Loggo család első férfitagja bujdosó kurucként került a faluba.
A vármegyét, így Harkányt is sújtó természeti csapások: 1700-tól, 9 éven át pestis, 1701-ben szárazság, 1726-ban az állatok járványos pusztulása, illetve a jégverés következményeként, a lakosság 2/3 részét felmentették az adófizetés alól. 1747-től 2 éven át sáskajárás sújtotta a vidéket: "...sáskák sokaságára vall, hogy amikor fölszállottak, elsötétítették a napot..."

Az újra érvénybe lépő és mind nagyobb adóterhek, majd az 1750-től beszüntetett szabad költözködés joga egyre nagyobb elkeseredést váltott ki a lakosságból. A túléléshez, a szabályozatlan Dráva, a Bőköz víz-világa nyújtott segítséget bőséges halállományával. Az embertelen életkörülményeket a kis jobbágyfalvak egyre nehezebben viselték, míg 1766. augusztus 31-én Járó József harkányi jobbágybíró 600 ormánsági, bottal felfegyverzett jobbágyot vezetett Siklósra, hogy kiköveteljék terheik mérséklését. A felkelők száma másnapra 9.000 főre emelkedett. Járó Józsefet és társait meg sem hallgatták, hanem a Pécsről és Eszékről hívott katonaság segítségével, vérfürdővel vetettek véget a "lázadásnak." Járó József és Varga István harkányi lakosokat, valamint Pápai János gyűdi jobbágyot halálra, Túrós Ferencet, Szabó Józsefet és a délszláv Miltárt illetve Mittarovicsot, börtönre ítélték 1766. december 4-én, a vármegyei bíróságon. Lázadásuk is előidézője volt annak, hogy Mária Terézia 1767-ben kiadta az úrbéri rendeletet.
Az elítéltek 1 évet töltöttek börtönben, mikor Bécs a "...legméltóságosabb Archi-Oucis Josephus-nak most történő mennyegzője alkalmából" - megkegyelmezett. A megye urai nem tudtak belenyugodni a jobbágylázadás vezetőinek felmentésébe, ezért rátalálva a felkelés szellemi atyjára és támogatójára, Járdánházi Sámuel harkányi prédikátor-tanítóra, rajta álltak bosszút. Mivel a királyi közkegyelem kihirdetése miatt a felkelésben való részvételéért elítélni nem tudták, ezért vallási tévelygések, eretnek tanok hirdetése miatt 1768-ban perbe fogták és a megyei börtönbe zárták. 1774-ben szabadult, de a kirendelt királyi bizottság előtt kellett visszavonnia eretnek tanait. Az országos jelentőségű eseményre a harkányi kálvinisták fatalpas, nádtetős oratóriumában került sor.

Az első magyarországi népszámlálást 1787-ben tartották, melyet II. József rendelt el, 1784. július 16-án.. A harkányi református gyülekezet 1798. március 21-én kezdett templomának építéséhez, és 1802-ben fejezte be. A XIX. század elején a tanítói lakhoz iskolát is építettek, a harkányi iskolamester erről szóló levele 1813-ban íródott. A parókia 1867-ben épült.

A Batthyány-uradalomnak új, nagyobb kiterjedésű legelőkre volt szüksége, hogy megnövekedett állatállományát eltarthassa, ezért 1814-től szükségessé vált a Gyűd-Harkány között elterülő mocsarak lecsapolása, vízelvezető rendszer kiépítése, melyhez igen jelentős jobbágyi robotot vettek igénybe. A Harkány melletti mocsarakban dolgozott Pogány János gyűdi jobbágy is, akinek szaggató fájdalmak kínozták a lábát, csak bottal tudott járni. Érezvén, hogy az árokból felbuzgó meleg víz jótékony hatással van betegségére, beteg lábát egész nap áztatta benne, és meggyógyult. A hír gyorsan terjedt, az uradalom is azonnal felismerte a lehetőséget.

Bár írásos források hiányában nem bizonyítható, hogy már a török megszállás idején is ismert volt a harkányi gyógyvíz, mindenesetre a XVIII. századi uradalmi térképvázlaton "Büdösrét", "Büdöstó", majd ennek helyén "Büdöski Fürdő", "Büdöskő Forráshely" elnevezésekkel találkozhatunk, melyek régi forrásfeltörésekre utalnak, az itt élők elnevezése szerint. A sáros, jelentéktelen kis jobbágytelepülés életében a gyógyvíz, gyógyforrás 1823-ban történt felfedezése jelentett fordulópontot. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését. Erre az évre tehető az első fürdőszezon, melynek forgalma 1.400 fürdőzőt jelentett. Egyre több fürdőhelyet, kádat építettek, és a fürdő működtetése mind több embernek adott munkát. 1844-re felépült az első, a maga korában Magyarország legszebb fürdőháza. 1825-ben Patkovics József, "harkányi szegény alap"-ot alapított, hogy nincstelen betegek is gyógyuláshoz juthassanak. 1828-ban elkészült az első, 28 szobából álló szálloda, és megkezdődött a fürdőt körülvevő erdő parkszerű kialakítása. 1830-ban a szálló újabb 10 szobával bővült. 1845-ben 970, 1847-ben 3.200 fürdővendég kereste fel Harkányt. Megkezdődött Harkány település-szerkezetének átalakulása is. A Batthyányiak a fürdőháztól nyugatra eső telkeket (Kossuth Lajos u.) az uradalom tisztségviselői számára olcsón átengedték, hogy szép házakat építsenek - így emelve a környék nívóját. Ezzel megkezdődött Harkány polgárosodása.

1848-ban a szabadságharcosok közé állt - a kiskunhalasi gimnáziumban és a kecskeméti főiskolán tanult - Munkácsy Albert, Munkátsy Dániel harkányi, majd szaporcai lelkipásztor fia is, aki egyik fő kortese volt Táncsics Mihálynak. A jobbágyfelszabadítás és az igazságos földreform tántoríthatatlan, radikális híve először tollal harcolt eszméiért a szabad sajtó hasábjain, majd fegyvert is ragadott. 1849-ben a Duna-Tisza közén küzdő Perczel Mór, hogy az ellenséget megossza, mozgolódást akart támasztani Baranyában, ezért megbízta Kossa Dániel marócsai tanítót, hogy szervezzen népfelkelést. Kossát, elsősorban Munkátsy Dániel támogatta. Túronynál csapott le a 2.000 lelkes népfelkelő sereg az ellenségre, de silány felszereltségük (200 puska és kiegyenesített kasza, vasvilla) miatt, a zuhogó esőben súlyos vereséget szenvedtek. "Mint tiszt végigharcoltam a szabadságharcot. Sebesülten bujkáltam Világostól hazáig. Éjnek idején úsztam át béna karral Tiszát, Dunát." - írja Munkácsy Albert visszaemlékezésében.
1849. szeptember 25-én fogságba esett, a haditörvényszék tízévi várfogságra ítélte, de Haynau büntetéséből kilenc évet elengedett. Visszatért szaporcai és tésenfai gyülekezetébe, és 1877. február 23-án, 56 éves korában halt meg. Koporsóját "...kilenc, részben növetlen árva..." állja körül. (Szülőfaluja 1980. március 15-én helyezett el emléktáblát szülőháza falán.) 1863-ban Terehegy református lelkésze lett Szentmiklósi Kovács Antal, a '48-as szabadságharc honvédhadnagya, akit 1900-ban, a terehegyi temetőben helyeztek örök nyugalomra.

A szabadságharc után a fürdő akkor indult igazán fejlődésnek, amikor az 1860-ban közkegyelemben részesült Batthyány család ismét tulajdonosává vált. Zsigmondy Vilmos 1865. nyarán és kora őszén sikeres próbafúrást végzett. 1866. szeptember 28-án már egy állandó kút üzemelt, 34,77 m mélyről, percenként 1.200 liter 62,5 oC gyógyvíz tört a felszínre. Than Károly, elismert egyetemi kémiatanár elvégezte a gyógyvíz elemzését. A harkányi gyógyfürdőt rendszeresen reklámozták: a Pester Lloyd-tól a Hon-ig, közel száz hazai lap ajánlotta. A községben 1880-ban önkéntes tűzoltóegylet alakult.

Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Harkány (Tereheggyel) jelenlévő népessége 1.176 fő volt. A községi elöljáróságon kívül körjegyző, körorvos, községi bába és két csősz végezte közszolgálati teendőit. Harkány területe 1891-ben 2.350 kat. hold és 245 négyszögöl, ebből 996 négyszögöl erdő. A község törzsvagyona 12.783 forint értékű ingatlan, 3.715 forint értékben javadalmak és 9.068 forint készpénz volt. A harkányi "nagyipart" a kőfejtés és a mészégetés jelentette, ezenkívül három kovács, két bognár, négy lakatos, két asztalos, két férfiszabó, három cipész, két borbély, két hentes dolgozott saját műhelyében. A kereskedelmet két vegyesbolt képviselte, a harkányi malomban négy munkás dolgozott. A községnek volt gyógyszertára, 1921-től postahivatala, távírdája és távbeszélő állomása.

1901. szeptember 14-18. között királyi hadgyakorlat volt Görcsöny környékén, melyen I. Ferenc József és Ferenc Ferdinánd trónörökös is rész vettek. Szállásuk Görcsönyben, a XVIII. században épített jezsuita nyaralóban volt. A hadgyakorlat vezérkarát Benyovszky Lajos, 1873-tól tulajdonában lévő, harkányi fürdőjének kibővített szállodájában helyezték el. A hadgyakorlat alkalmából, szíves vendéglátásuk jutalmául I. Ferenc József a Benyovszky fiúkat - Móriczot és Rezsőt - grófi rangra emelte.

Az első világháború Harkányban is éreztette hatását. Harkány jelenlévő népessége 1910-ben 236 házban 1.288 fő, 1920-ban 242 házban 1.241 fő. A vallási megoszlásból megállapítható, hogy sokan települtek be Harkányba, hiszen a XVIII. század elején a falu, mint a szomszédos ormánsági települések, többségében protestáns vallású volt. 1910-ben 397 fő római katolikus, 783 fő református vallásúnak, 1920-ban 474 fő római katolikus, 655 fő református vallásúnak vallotta magát. Ezenkívül izraelita, ágostai és görög-keleti hívők is éltek Harkányban. Anyanyelv szerint vizsgálva a lakosságot jelentősen nőtt a német ajkúak száma - 18-ról 61 főre.

A községben lévő állami épületek: a közjegyzői lak, a vasúti épületek, a csendőrőrs és a folyamőrség székhelye. Egyházi épületek: 1 templom és parókia, 1 kápolna, 1 zsinagóga, 2 iskola. A növekvő fürdővendég-forgalom kiszolgálására 1 szálloda, 1 kávéház, 15 fogadó és 4 kocsma üzemelt. A Pécs-Harkány útvonalról 1825-ben megjelent Tudományos Gyűjtemény XII. kötetében a következőket olvashatjuk "A Harkányi Ferdök (Baranya Vármegyében)" című dolgozatban: "Egy igen jó, terméskővel kirakott ország-ut vezeti ide Szabad Kir. Pécs városából ... az utazót..."

A folyó völgyében Beremendtől Barcsig, Harkány csomóponttal 1912-ben elkészült a kelet-nyugati sínpár is. Ugyanebben az évben átadták a Harkány és Drávaszabolcs közti szakaszt is. A vasútvonal 1913-ban ért el Harkányba Pécs felől, és 1920-ig kiépült a Dráván túlra is. 1923-ban még csak a fürdő és a malom volt villamosítva, 1926-ban a község házaiban is kigyulladtak a villanykörték. 1970-ben megszüntetik a drávaszabolcsi, 1976-ban a közvetlen pécsi vasútvonalat.

Az első világháború idején, 1915-ben Harkányban állomásozott egy boszniai gyalogos ezred és annak hadkiegészítő parancsnoksága. A katonák magánházaknál és a fürdőtelepen voltak elszállásolva. 1916-ban magyar csapatok váltották fel őket. A községben kisebb rehabilitációs katonai kórház is működött, valamint itt folyt a boszniai újoncok kiképzése is. A háború végén Harkány szerb megszállás alá került. Egy 1917-ben készült alispáni jelentés számolt be a fürdő szomorú helyzetéről: "A katonaság elpusztította a kertet és a parkot. A madarakat lepuskázták. A fürdő, a mellékhelységek, szálloda és csatornák úgy mutatkoznak, mintha valóságos háború ment volna végig." Az első világháborúban résztvettekről és az elesett hősökről fényképes tabló készült, melyből kiderül, hogy Harkányból bevonult 62 fő, ebből 10 halt hősi halált, Terehegyről 74 fő vonult be katonának és szintén 10-en estek el a fronton. 1919-ben, Harkányban is történtek atrocitások, melyek az itt állomásozó katonaság egyik tisztjét érték legsúlyosabban. A szociáldemokraták működésbe léptek, vasutassztrájkot szerveztek, de viszonylag csendben vonult át a településen ez a történelmi vihar is.

A harkányi sportélet a Harkányi Sport Club 1926. október 17-i megalakulásával szervezetté vált. A klub színe a zöld-fehér volt. Szakosztályai: torna, atlétika, vívó, labdarúgó, úszó. Megalakult a Polgári Lövész Egyesület is, mely a sportlövésen kívül tagjai erkölcsi nevelését is célul tűzte ki.
Az első világháború és az azt követő 1929-33-as gazdasági válság Harkány fejlődésére is negatív hatással volt. A válság utáni gazdasági fellendülés Harkány gyors fejlődését segítette elő. 1935-től nyújtott szórakozást a település mozija, mely a strandfürdő mellett, a parkban működött. Új utcák nyíltak, ekkor épültek a mai szállodasor, a Bajcsy-Zsilinszky utca első épületei.
Átadásra került a Rudolf Szálló (ma Baranya Hotel), az OTI is felépítette máig is szép üdülőszállóját (ma Balkon Gyógyszálló) és a MÁV Gyógyház. A Török-villa (ma Szociális Otthon) is ebben az időben készült el. Harkányt egyre többen keresték fel, ennek megfelelően a fürdő is bővült, és igazán nívós gyógyfürdőhellyé vált. A gyönyörű park, a sétálók szórakoztatására rendezett mindennapi hangversenyek - nemcsak az idős és gyógyulni vágyó korosztály előtt tették népszerűvé Harkányfürdőt, - ahogy akkor hívták - hanem a fiatalabb korosztály számára is. A település egyre több házában foglalkoztak szobakiadással, módos polgárházak épültek. Harkány turisztikai központ volt, hiszen naponta indult a nyári szezonban omnibusz a Dráva partjára - fiatalokkal megtömve, és többnyire innen látogattak a máriagyűdi kegyhelyre is. Ma is csak irigyelni lehet az akkori kultúrált légkört és környezetet. A településen Népkönyvtár is működött.

Az 1937-es adatok szerint a harkányi birtokviszonyok a következőképpen alakultak:
2.560 kh-ból: szántó 1.522 kh, kert 66 kh, rét 137 kh, szőlő 85 kh,legelő 267 kh, erdő 312 kh, egyéb 170 kh.
A községben nagybirtokos nem volt, 500 holdas l fő, 200 holdas 1 fő, 100 holdas 1 fő, 50 holdas földtulajdonos pedig 2 fő volt. A településen fejlett kertgazdálkodás és gyümölcstermesztés folyt. A Nagykopasz-hegy oldalán kitűnő minőségi borok készültek. A megtermelt zöldségre, gyümölcsre piacot találtak nemcsak a harkányiak, hanem a környékbeli falvak termelői is. Az állattenyésztés fő profilja a szarvasmarha- és a baromfitartás volt. A téli időszakban a falvakban a szokásos szövés és fonás képviselte a háziipart. A cselédek javadalmazása rendes megélhetést biztosított, szolgálati lakás juttatásban is részesültek. A mezőgazdasági munkások a kormányhatóság által megállapított bért kapták. Az ipari munkások átlagos keresete 10-15 pengő volt. A falu hat munkaképtelen szegényéről a település maga gondoskodott. A település két felekezeti iskolája rossz anyagi körülmények közt működött az 1944-45-ös tanévben. A római katolikus iskolába 89, a református iskolába 23 tanuló járt.

A második világháború éveiben német csapatok állomásoztak itt, de harci cselekmények csak 1944-ben zajlottak. A Tenkes-hegy tetején elhelyezett német radarkészülékes légelhárító-gépágyú június 10-én lelőtt egy szovjet teherszállító repülőgépet, július 2-án pedig egy angolszász Liberator kapott találatot. Az öttagú szovjet katonaszemélyzetből egy fő, az angolok közül mind a kilenc túlélte a kalandot. A szovjet csapatok 1944. november 29-én foglalták el Siklóst, ahol eddig német csapatok állomásoztak. A falun gyorsan átvonult a front. A térségben öldöklő küzdelem folyt, két ház összedőlt, 15 megrongálódott. A drávai harcokban a bolgárok nagy vérveszteséget szenvedtek. Elesetteik a harkányi temetők mellett, külön sírkertben alusszák örök álmukat. Harkány község a második világháborút követően 13 hősi halottat gyászolt, míg Terehegyről 9 katona maradt a frontokon. A harkányi harcoknak egy polgári áldozata volt. Nyolc zsidó származású lakos pusztult el Auschwitz-ban. 1944. november 30-a éjszakáján a harkányiak közül sokan a szőlőhegy pincéibe bújva várták a reggelt. Ekkor még nem gondolták, hogy a német megszállást tulajdonképpen felváltja a szovjet megszállás. Néhány hét múlva, átmenetileg jugoszláv partizánok, majd bolgár katonák lepték el a környéket, és őket szállásolták be Harkány szállodáiba, magánházaiba. Ezt követte a februári kitelepítés, az újabb német támadás a Dráva jobb partjáról, majd néhány hónap múlva, 1945. áprilisában a hazatérés. A háború végét követően a Fürdővállalat titkára a követezőkről számol be: "Itt állt a gyógyfürdő teljesen kifosztva..., az összes épületek - szinte kivétel nélkül - hasznavehetetlen állapotban voltak..."

Az 1945-ben végrehajtott földreform itt mindössze 250 hold felosztását jelentette. Ez korábban 4-5 emberé volt, ekkor 50-60 család kapott belőle 4-5 holdat.
Az 1945-öt követő években az egyéni gazdálkodás egyre inkább elsorvadt. A beszolgáltatás terhei, a háborúból visszamaradt nehézségek, a nyomasztó politikai helyzet egyre inkább bénítólag hatott a falusi gazdákra. 1950-ben 7 családot internáltak, - egy egykori csendőr, egy sváb és öt vagyonosabb családot. Az 1950-es években többen elvándoroltak Harkányból. Ismeretes, hogy ekkor sok fiatal paraszt fordított hátat a mezőgazdaságnak és az iparban, illetve a városokban keresett jobb megélhetést. Az apróbb falvak lakosainak egy része viszont, Harkányban telepedett meg. Ezekben az években indították meg az autóbusz-közlekedést.
1950. január 17-én alakult meg az első termelőszövetkezet, 6-700 holdon gazdálkodott, 80 taggal. A falu déli határában pedig, az államosított földeken, állami gazdaságot hoztak létre. A Gépállomás 1952-ben létesült, a község északi szélén. 1956-ban felbomlott a termelőszövetkezet, töredékét üzemegységként, a siklósihoz csatolták. A többi gazdálkodó 1960- ban lépett be a Siklósi Termelőszövetkezetbe. Azóta Harkányban nincs termelőszövetkezet, mindössze egyéni gazdák léteznek. Harkányba 1956. október 25-e után, Siklós járási székhelyről gyűrűztek át az események. A falugyűlés leváltotta a tanácselnököt, és megalakult a Nemzeti Bizottság, illetve 82 fővel a Nemzetőrség. A település legnagyobb vállalatánál, a Mezőgazdasági Gépállomáson dolgozók létrehozták a Munkástanácsot. A Nemzetőrség megalakulása előtti napon a gépállomás dolgozói ledöntötték a szovjet emlékművet. A forradalom leverése után az emlékmű ledöntését a Nemzetőrség nyakába varrták, csakúgy, mint a bolgár emlékmű ötágú csillagainak megrongálását, pedig az utóbbit 14-16 éves harkányi fiatalok tették. A Nemzetőrség megalakulását követően Harkányban semmiféle atrocitás nem történt. A Tanácsházán állomásozó nemzetőrök nem engedték, hogy adóíveket, tulajdonlapokat vagy más iratokat égessenek el, a rend, a törvényesség és a vagyontárgyak megőrzését tűzték ki feladatul. A Nemzeti Bizottság tagjai felkeresték a helyi tsz-elnököt és felszólították a termelőszövetkezet vagyonának felosztására az alapító gazdák között. A harkányi Munkástanács megszervezte az élelmiszer gyűjtést az ostrom alatt álló Budapest megsegítésére. Motoros futárok értesítették a környező falvak lakóit, akik nagy odaadással kapcsolódtak be a segítségnyújtásba. Pár nap alatt a vidék ajándékaival megrakott gépállomási tehergépkocsikon kívül megtelt 18 teherautó is. Budapesten a harkányi Munkástanács elnöke adta át a konvoj rakományát a János Kórháznak. 1956. november 5-én megszűnt a Nemzeti Bizottság, a Nemzetőrség átadta az MHSZ-től felvett sportfegyvereket a megalakuló Munkásőrségnek.

Harkányt december közepén szovjet katonaság szállta meg. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverése után a terror, a számonkérés is enyhébb volt településünkön. Beérte a hatalom munkahelyi elbocsátásokkal, közügyektől való eltiltással. A legsúlyosabb büntetést, három hónapi kistarcsai internálást egy személyre, néhai B. Gy-re mértek ki - az MGTSZ erőszakos szétverésének vádjával.
A közigazgatásban is jelentős változások következtek be: a harkányi körjegyzőség 1950. október 1-jén megszűnt. Az ugyanakkor megalakult önálló harkányi tanács 1963. február 1-ig létezett. Ettől kezdve, 14 évig községünk Siklóshoz tartozott. Ez a tény aligha segítette elő Harkány fejlődését. Ez az állapot 1977. március 31-én ért véget. Ekkor alakult meg az új harkányi tanács, több társközséggel. Harkány ekkor nagyközségi rangot is kapott.
A megenyhült politikai légkör, a "puha diktatúra" éveiben Harkányban is megindult a politikai erjedés, és felszínre hozta az eddig csak suttogva elmondott véleményeket. 1988. telén megalakult az MDF, majd 1989-ben, mikor erre már lehetőség kínálkozott, újjászerveződött az 1948-ban betiltott kisgazdapárt, és Harkány legmarkánsabb politikai pártja lett. Az 1990-es tavaszi választások idejére már hallatta hangját a FIDESZ és az SZDSZ is, és képviselőjelölteket indított a helyhatósági választásokon. Természetesen, az MSZP továbbra is képviseltetni akarta magát a települést vezető testületben. A helyhatósági választásokon, talán az országban egyedülálló választási szövetség jött létre. Az SZDSZ és a Kisgazdák összefogtak, polgármesterjelöltjükként Bédy Istvánt nevezték meg. Ugyancsak ennek a két pártnak a támogatásával párton kívüli képviselőjelöltek is indultak. Az MDF, a FIDESZ és a Munkáspárt külön listát állított. Harkány utolsó tanácselnöke, Szép János is vállalta a megmérettetést a polgármesteri szék elnyeréséért. A választásokat a Kisgazdapárt nyerte meg, 6 képviselőjelöltje került be a 12 fős testületbe, és a polgármesteri helyet is az ő jelöltjük szerezte meg. Az 1990-94-es időszak összességében igen sikeresnek mondható, Harkányban soha nem látott fejlődés indult meg. Ezekben az években adták át az új óvodát, ez alatt az idő alatt készült el a település szennyvízcsatorna-hálózatának egy jelentős része, és a kibővített szennyvíztisztító telep is üzemelni kezdett. Elindult az iskolabővítés, új konyhával és étteremmel, megkezdődött a nemzetközi szintű sportcsarnok építése is, - hogy csak a legjelentősebb beruházásokat említsük.

Régi adósságot törlesztve, méltó helyére került a magyar hősök emlékműve. Harkány polgárai nem tudták nem észrevenni a fejlődés jeleit, és az 1994-es helyhatósági választáskor döntő többséggel nyilvánították ki egységes, elismerő véleményüket. A helyi ellenzék az Alternatív Klub elnevezésű szervezetbe tömörülve szállt be a választási küzdelmekbe. Polgármesterjelöltjük, Fórizs Sándor az előző ciklusban az MSZP által támogatott, ellenzéki képviselő volt.
A jobboldali pártok, valamint a pártokon kívüliek egy része az Egységben Harkányért társadalmi szervezetbe tömörülve, Bédy István polgármestert indította polgármesterjelöltjeként, és 17 képviselőjelöltet ajánlott a választópolgárok figyelmébe. A Munkáspárt, ahogy 1990-ben, most is eredmény nélkül próbálkozott. A település, elismerve eddigi eredményes munkáját, döntő többséggel (81%) újraválasztotta Bédy Istvánt. Az 1990-94-es ciklusra választott testületi tagokból 4 képviselő kapott újra bizalmat. Az Egységben Harkányért társadalmi szervezetnek összesen 8 képviselőjelöltjét sikerült a testületbe bejuttatnia, és két független jelölt kapott még mandátumot. Az ellenzéki Alternatív Klubnak egy képviselői hellyel kellett megelégednie. Az 1994-ben választott önkormányzati vezetés folytatta elődei eredményes munkáját, Harkány fejlődése tovább folytatódott.

1996-ban átadásra került a Sportcsarnok, az iskola, megkezdődtek egy új utca, a Szent István utca megnyitásának előkészületei. Az önkormányzat, mint 50%-ban tulajdonos, részt vállalt a Harkányi Gyógyfürdő Rt. hőszivattyús beruházásában, a Balkon Gyógyszálló Rt. egyharmados részvényese lett és befejezte a település teljes szennyvízcsatornázását. A Tenkes Tv megkezdte sugárzását és a Harkányi Hírek szerkesztősége felszerelt irodát kapott. Az idelátogató fürdővendégek szolgálatába állt az önkormányzat információs irodája, a helyi Tourinform-kirendeltség is. Új, impozáns szabadtéri színpadon arattak sikert a IV. Harkányi Szüreti Fesztiválon fellépő művészek, sikeresen zárva azt a rendezvénysorozatot, mellyel a 175 éves gyógyfürdőt ünnepelte a település. Új arculatot kapott Harkány főutcája, a Kossuth Lajos utca, amely végleges képét a feltehetően 1999-ben befejeződő vezetékes gázberuházás után nyeri majd el.

Az 1998. évi önkormányzati választás nyugodt körülmények között zajlott le a településen. Az Egységben Harkányért Társadalmi Szervezet ismét tömörítette a jobboldali pártokat, és a párton kívüliek egy részét. Polgármesterjelöltjük, Bédy István mellett 15 képviselőjelöltet ajánlottak a választópolgárok figyelmébe. A Munkáspárt ezúttal is eredmény nélkül próbálkozott. A többi képviselőjelölt független színekben indult. A polgármester-választáson, a lakosság több, mint75%-a, immár harmadszorra Bédy Istvánnak szavazott bizalmat. A képviselő-testületben, a polgármesteren kívül az előző testületből 6 képviselő kapott helyet. Az Egységben Harkányért Társadalmi Szervezet hat képviselője került be a testületbe, a többi függetlenként szerzett mandátumot. A jövőbeni fejlődés zálogát, a nyugodt körülmények biztosítását, a folytonosságot a választáson történő részvételével és szavazataival ismét kifejezte a lakosság.

Jelen

Harkány Magyarország, valamint Baranya megye déli részén található, 8 km-re a horvát határtól. Neve feltehetően Töhötöm fia, Horka (Harka) nevéből ered, amelyet 1323-ban említ először írásos emlék, Nagh Harkan néven.
Harkány város lakónépessége 1998. évben 3.345 fő volt, 2003-ban 3588 fő de vonzáskörzete és a több, mint 3.000 üdülőegységben tartózkodó vendégek révén átlagosan napi 20-25 ezer emberről kell gondoskodnia (novembertől áprilisig 15-20 ezer, májustól októberig 25-30 ezer emberről). Harkány közigazgatási területe 2.568,6 ha, ebből belterület 426,6 ha, mely 51,8 ha üdülőterületet is magában foglal, erdőterülete 333,6 ha. 1977-ben Harkányhoz csatolták Terehegy kistelepülést, ugyanebben az évben nagyközségi rangot is kapott. Közigazgatási központ lett 7 társközséggel: Ipacsfa, Kovácshida, Drávacsepely, Drávaszerdahely, Márfa, Rádfalva, Diósviszló.
Az 1990. évi rendszerváltás meghozta a kistelepülések önállósodását, és Harkány segítségével két önálló körjegyzőséget hoztak létre. Ennek ellenére városunk térségi szerepét megtartotta, és fokozatosan erősíti. A körzeti iskola, a korábbi 8 településsel szemben ma 14, a körzeti óvoda, a korábbi 5 településsel szemben ma 12 település gyerekeit fogadja. A logopédiai foglalkozás és a zeneiskola új színfoltként jelent meg az oktatásban. A 17 települést ellátó körzeti egészségházban a gyermek fül-, orr- gégészet új szolgáltatásként jelent meg.A Tenkesgáz Kft. és a Tenkes Vízitársulat is a 1997ben kezdte meg működését, így annak térségi hatása mára már jelentős. A térinformatikai rendszer bevezetése Harkány innovációs szerepét fokozza. A város foglalkoztatottságban betöltött térségi szerepét legjobban a bejáró és az eljáró napi ingázók, valamint a munkanélküliek száma mutatja: 1990-ben bejáró 1.049 fő, eljáró 501 fő, munkanélküli 78 fő, 1998-ban bejáró 1.122 fő, eljáró 485 fő, munkanélküli 72 fő. Harkány a legerősebben érintett vonzáskörzetéhez tartozó 25 településnek - 11.692 lakossal - központja. A több, mint 10.000 lakost számláló szomszéd várossal, Siklóssal sok tekintetben kölcsönhatásban van, és további településekre vonatkozóan is közös a vonzáskörzetük.
A hagyományos kisvárosi funkciókat és azok térségi hatását messze meghaladja Harkány idegenforgalomban betöltött szerepe. Baranya, Somogy és Tolna megye legjelentősebb gyógyidegenforgalmi központja. A gyógyidegenforgalom, a konferencia, a rendezvény és a sportturizmus hatása túlnyúlik az országhatáron. Az idegenforgalom területén az 1980-as években - a kereskedelmi vendégforgalmat figyelemmel kísérve - betöltött szerepköréből veszített a város. 1986-ban az összes regisztrált vendégéjszaka száma Baranya megyében 1.594.210, Harkányban 820.372 (több, mint 50%). 1997-ben Baranya megyében 629.457, Harkányban 213.578 (34%). Baranya megye vendégforgalma a vizsgált időszakban 39%-ra, Harkányé pedig 26%-ra esett vissza. Harkány valós vendégforgalma ezt jóval meghaladta, amelyet a fürdő vendégforgalmának alakulása is mutat. 1986-ban 1.779.249 fő, 1997-ben 918.673 fő (52%), 2003-ban 915.512 fő. Ez jóval kedvezőbb képet mutat Baranya megye vendégforgalmának csökkenéséhez viszonyítva.
A bevásárlóturizmus szerepének növekedése kapcsán a foglalkoztatás egyre szélesebb vonzáskörzetet érint. A település fejlettségét jól mutatja, hogy a működő vállalkozások száma ugrásszerűen emelkedett, 1998-ban már 915 volt. A szolgáltatás, a kereskedelem és a vendéglátás terén a minőségi és mennyiségi fejlődés egyaránt megjelent. A város meghatározó gazdasági egysége a Gyógyfürdő Rt.
A település 59 ha 3.440 m2-es zöldterülete és az 1.962 m2-es virágos terület jól kiegészíti a rendezett, nagy zöldterületű magántelkeket. A kandeláberek, a szeméttároló edények, a padok jól beleillenek a zöldövezetekbe.
A beruházási kedvet mutatja, hogy közel 300 külföldi (német, horvát, olasz, osztrák, svájci, stb.) szerzett ingatlant az elmúlt 2 évben. Új szálloda, panziók, vendéglátóegységek, üdülők, lakások és új intézmények, intézményrészek (iskola, óvoda, sportcsarnok, Tourinform-iroda, Harkányi Hírek szerkesztősége, szabadtéri színpad) épültek. A közműellátás területén nagy beruházások valósultak meg (szennyvíztelep, szennyvízhálózat, kábel tv-hálózat, telefonközpont hálózattal, Pannon GSM és Westel rádióantennák telepítése, út- és kerékpárút építése-felújítása, hőközpont vezetékhálózattal, közvilágítás átalakítása, hegyi villamosítás, stb.). Ennek következtében a lakossági rész ellátottsága minden területen eléri, vagy megközelíti a 100%-ot. Elindult 1999. évi befejezéssel a település teljes földgázellátó-vezetékrendszerének kiépítése. Harkány Baranya megyében betöltött szerepét jól mutatja az átlagos vonzáskörzetét bemutató térkép. A szorosan vett vonzáskörzetet (26 település) messze meghaladja térségi hatása. További 117 település tekintetében, az idegenforgalmi kapcsolódáson felül is van kihatása, ebben a körzetben találhatjuk meg a szórvány-hatásokat is.
Harkány szellemisége, kulturális- és sportélete, partnerkapcsolatai (1991-ben Bruchköbel, 1995-ben Crikvenica, 2002-ben Szczawnica lett testvérvárosunk) terén is sokat fejlődött, ami a közösségi hozzáállás erősödését is mutatja. Harkány - elmúlt 8 esztendejének eredményes közművelődés-politikáját igazolja a helyi televízió, az újság, a zeneművészeti csoportok, a nyugdíjas klub, a sportegyesületek jelenlegi színvonalú működése, illetve létrejötte. A rendezvények szerepe fokozatosan felértékelődött, számuk egyre több, és egyre szélesebb körben jelennek meg. A rómaiak által honosított szőlőkultúra a 257,5 ha-os szőlőhegyen ma is virágzik, és része a Siklós-villányi történelmi borvidéknek.
A település fejlettsége, térségi szerepe, kiemelkedő idegenforgalmi jelentősége és a helyi közvélemény elvárása indokolta a képviselőtestület döntését, amely szerint kezdeményezi Harkány nagyközség várossá válását. Az elhatározást követően 1999. július 1-én Harkány, a köztársasági elnök döntése alapján városi rangot kapott.

Hasznos telefonszámok

Autóbuszpályaudvar, Bajcsy-Zs. u. 1. Baranya Megyei Gyógyfürdőkórház, Zsigmondy sétány 1. Benzinkút, Pécsi út Egészségház (ügyelet), Kőrösi Cs. S. u. 3. Gyógy- és Strandfürdő Rt., Kossuth L. u. 7. Gyógyszertár, Arany J. u. 14. Harkányi Hírek szerkesztősége, Kossuth L. u. 2/a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Bajcsy-Zs. u. 5. Művelődési ház, Kossuth L. u. 2/a Polgármesteri hivatal, Kossuth L. u. 2. Posta, Kossuth L. u. 57. Rendőrség, Ady E. u. 16/b Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet, Kossuth L. u. 28. Sportcsarnok, Petőfi u. 42. Taxi, Bajcsy-Zs. u. 1. Tourinform-iroda, Kossuth L. u. 2/a Vasútállomás Eldorádó Söröző, Aradi u. 20. Mentők Rendőrség Tűzoltóság

72/480-123 72/480-007 72/480-359 72/480-127 72/480-251 72/480-453 72/580-010 72/480-135 72/480-459 72/480-100 72/480-017 72/480-367 72/480-130 72/480-323 72/480-123 72/479-624 72/480-345 70/233-3456 104 107 105

Forrás: harkany.hu

Oldal: Harkányról
Eldorádó Söröző Harkány - © 2008 - 2024 - eldorado-harkany.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat