Harkány környéke

Harkány környéke bővelkedik lehetőségekben, legyen szó aktív szabadidos tevékenységrol, avagy élményszámba menő látnivalókról. A várost nyugati irányban elhagyva a Vajszló, Sellye felé vezető úton, húszpercnyi autózás árán juthatunk Kórósra, melynek fakazettás temploma az Ormánság látnivalóinak egyik egyedülálló eleme. Ugyanezen az úton, alig két kilométerre Harkánytól kiváló horgásztavak várják Kovácshida közelében a pecabot szerelmeseit. Az akár Drávaszabolcs, akár Siklós felé megközelíthető Matty szintén a régi, kedvelt horgászparadicsomok közé tartozik.

Az Európa legtisztább vizű folyójaként emlegetett Dráva viszont nem csak kiváló horgászhelyekkel, hanem hajókirándulással, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park minden szépségével várja a kirándulókat. A Dráva-partra legegyszerubben a drávaszabolcsi határátkelő felé indulva juthatunk el oly módon, hogy a határátkelőtől néhány száz méterre, jobbra lekanyarodunk a főútról ott, ahol ezt tábla is jelzi. Harkányból öt-tíz perc alatt a hajóállomásra érhetünk, ahol leparkolva eldönthetjük, hogy hajókiránduláshoz, vadregényes folyóparti sétához, netán mindkettohöz van-e kedvünk.

S ha már Drávaszabolcson járunk, érdemes fontolóra vennünk egy alsómihojláci kiruccanást is. A drávaszabolcsi határátkelohelyen általában gyér a forgalom, így pár perc alatt a Dráva horvátországi oldalán lévo városkába érhetünk, melynek Majláth gróf által épített kastélya, illetve a kastélyt övezo park, arborétum nem mindennapi látványosság.
Az 1920 utáni Magyarországon elenyészo számban találhatók Árpád-kori muemlékek, hiszen Európa boldogabbik részét védve, a jelenlegi Magyarország területe gyakorlatilag teljes egészében áldozata lett az Oszmán Birodalommal való hadakozásnak. A török hódoltság alatti országrész legtöbb keresztény jelképe, temploma, intézménye pusztulásra ítéltetett, így külön öröm számunkra, hogy Harkány közelében mégis maradt két Árpád-kori templomunk: Túronyban, illetve Nagyharsányban. Mindkét település nagyjából tíz kilométerre található városunktól.

A Siklós-Nagyharsány-Villány-Villánykövesd utat mindenképp érdemes bejárnunk, hiszen
ennek mentén juthatunk el többek között Magyarország egyetlen olyan várába, a siklósi várba, amely fennállása óta mindvégig lakott volt, s így különleges épségben maradt ránk.
Siklóstól északra, Máriagyud kéttornyú temploma, már messzirol jelzi a legendás kegyhelyet, s a templomba belépve lenyugözo szépségu templombelso inti csendre lelkünket.
Tovább, Nagyharsány-Villány felé autózva érdemes felkeresnünk a híres nagyharsányi szoborparkot, ahonnan kiindulva remek hegyi kirándulást tehetünk a Szársomlyóra is, igaz, a csúcs ostromlása kizárólag csoportosan, vezetovel lehetséges. A másfél-kétórás program során páratlan szépségű tájban, flórában-faunában gyönyörködhetünk.

Ha nem kívánunk senkihez sem alkalmazkodni, és kifejezetten kényelmes hegyi sétára vágyunk, akkor mindenkinek jó szívvel ajánljuk a Harkánytól északra elterülő Tenkes-hegyet. Kifulladás nélkül megközelítheto, sziklabarázdás gerincérol nagyszeru panoráma tárul elénk minden irányba.
Rövid környékbeli utazásunk befejezéseképp mi mást ajánlhatnánk, mint Villányt, Villánykövesdet, mely vidék mára a világ egyik elismerten legrangosabb borvidékének számít. Ezt sajnos a rendorség is tudja, így nem árt kelloen aszkéta soforről gondoskodnunk...

Siklós

Kedves Látogató!

Üdvözlöm Önt Siklóson a Vár városában. Ahogy átlépte a Tenkes-hegy gerincét, vagy éppenséggel a csodálatos villányi panorámából érkezett hozzánk, tekintete bizonyára megakadt Magyarország legszebb történelmi építményén. Ez a térség valóban az itt élő emberek büszkesége, egy igazi mediterrán gyönygyszem. Ezt a melegséget az itt élő emberek a szívükben is hordják. Siklós a közös Europában óriási jövő elött áll. Kisvárosi hangulata,kivilágított templomtornyai, Török-kor emlékei és kiváló borai sok élményt és kellemes perceket szereznek Önnek. Néhány perc alatt elérhető a megújult harkányi Thermálfürdő, a vadul kanyargó Dráva folyó, a horgászásra kitűnő lehetőségeket nyújtó halastavai, és minden, amit egy pihenésre, szórakozásra gondoló vándor igényelhet a mai világban. Kulturális- szórakoztató programjaink,kiváló strandfürdőnk és a máriagyűdi europai hírű kegyhelyünk nem kerülheti el az idelátogatók figyelmét. Reméljük, hogy jól fogja magát érezni városunkban és visszatér hozzánk. Mi büszkék vagyunk az értékeinkre és köszönjük, hogy látogatásával megtisztelt bennünket.
Érezze jól magát nálunk!

Dr. Marenics János
Polgármester


Tourinform Siklós
Felszabadulás u. 3.
   

Telefon: 72/579-090 Tel/Fax: 72/579-091
E-mail: siklos@tourinform.hu
Június 15 és augusztus 31 között
Hétköznapokon: 09:00-17:00
Szombaton: 9:00-14:00
Vasárnap: Zárva
Szeptember 1- június 14:
Hétköznapokon: 8:00-16:00
Szombaton és vasárnap is zárva.

A siklósi Tourinform Iroda elsősorban a Siklóst és a siklósi kistérséget érintő turisztikai információkkal áll a turisták rendelkezésére, de Baranya megyéről, a Dél-Dunántúli Régióról és egész Magyarországról nyújtunk információkat mind a térségbe látogató kedves vendégeknek, mind a helyi lakosságnak.

Szolgáltatásaink:

    * Információ a siklósi kistérség látnivalóiról, szállás- és étkezési lehetőségeiről és az aktuális rendezvényekről
      Programajánlat készítése
    * Turisztikai könyvek, térképek, képeslapok, koncert és rendezvényjegyek árusítása.

Az irodában kapható kiadványok:

    * Képeslapok Siklós és a kistérség látnivalóiról
    * Mecsek-Villányi-hegység turistakalauz
    * Mészáros T. László: Szeretettel vár Siklós
    * Balogh Robert: Várból várba (A múlt életre kel)

Turisztikai térképek:

    * Siklós várostérkép fényképekkel és információkkal (5 nyelven, többek között németül és magyarul rövid leírást is tartalmaz a város látnivalóiról a kis zsebtérkép)
    * Harkány, Siklós, Villány, Mohács Várostérkép

Az irodánkban kapható turisztikai kiadványok köre folyamatosan bővülni fog.
Szeretettel várjuk kedves vendégeinket irodánkban és Siklós városában egyaránt!


A siklósi vár

A Vár 2011. tavaszáig zárva tart felújítás miatt!


Mottó:
Ezredéves múltja során Siklós és a siklósi vár nagy jelentőségű hely volt.
.. mindig egy darabja a magyar történelemnek.
Dr. Fejes János, Siklós múltja   

A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. szd-ban, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1297-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellánusa) volt OMODEUS de TOPORD személyében aki SOKLYOSY PÉTER várnagya.

A SOKLYOSY-család:

900-1387-ig volt Siklós és a siklósi vár birtokosa. A család a honfoglaló KÁN nemzetség egyik törzséből származott. Évszázadokon át kiváló férfiakat adott a hazának. Zsigmond magyar király (1378-1389) vetett véget hatalmuknak. Kegyvesztett lett. Minden rangjuktól és birtokaiktól megfosztotta őket.

A KAKAS és a PÁSZTÓI-család:

A kegyvesztett siklósi várúr birtokait a KAKAS LÁSZLÓ és JÁNOS mesterek, valamint a PÁSZTÓI LÁSZLÓ és JÁNOS kapták meg. A két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garák kezébe került.

A GARÁK kora (1394-1482).

A család első kiválósága GARA MIKLÓS, Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt tűnt fel. A család fontos szerepet töltött be történelmünkben. Miklós macsói bán, majd horvát bán volt. 1375-től 10 éven át az ország nádor. Siklós ekkor a nádor városa (civitas palatinalis).
A korszak legtehetségesebb államférfia fia MIKLÓS volt. Zsigmond híve, közeli rokona. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, azt a siklósi várba menekítette. 1401 januárjától-októberig tisztes őrizetben itt volt a király. kedvenc szobája ma is látható. Miklós három évtizeden át az ország nádora volt.

Fia LÁSZLÓ apja örökébe lépve 1447-ben nádor lett. Az ő idejében ostromolta meg sikertelenül Siklós várát HUNYADI JÁNOS (jobbra). László idejében javában dúlt az országban a feudális anarchia, melynek részese volt. Hunyadi László kivégzése is ekkor történt. Az utolsó Gara JÓB volt. A siklósi várkápolna egyik freskója őrzi emlékét. 1482-ben halt meg. A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt.

KORVIN JÁNOS (1482-1504).

Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, JÁNOS hercegnek adományozta a várat és a birtokokat. 1504-ben halt meg. Siklóson soha nem járt. Fia Kristóf is meghalt 1505-ben. A vár ismét a koronára szállt.

INTERVALLUM.

A várnak 1504-1515 között nem volt ura. Jagelló II. ULÁSZLÓ királytól néhány évre UJLAKY LŐRINC kapta meg a várat. 1508-ban már STILJANOVICS ISTVÁN szerb herceget és népét látjuk itt. 7 évig Siklósról kormányozta a szerbeket. A török elől menekülő szerbeket a király fogadta be azzal, hogy védjék a déli határt. A szerb despotát a város melletti dombon, az ún. Göntéren temették el, majd szentté avatva a horvát Sisatovac-i kolostorban helyezték végső nyugalomra.

A PERÉNYIEK-kora (1515-1543).

Perényi IMRE kiváló államférfi II. Ulászló alatt tűnt fel. Hatalmas főúr, nádorispán. Siklós ismét a nádor városa. A királytól kapták ajándékul a várat és a birtokokat, sőt Perényi Imre nádor, birodalmi hercegi rangot is kapott. Első felesége Báthori Magdolna halála után az elhunyt valpovói, Geréb Péter várúr özvegye, Kanizsay Dorottya lett a felesége. Hatalmas vagyon birtokosa lett. Az ország déli részének védelmét rá bízták.
Halála után a legendás Kanizsay Dorottya irányította az uradalmat, és a két mostohagyermek nevelését. Ferenc, aki Nagyvárad püspöke volt és Péter ott voltak a mohácsi csatában. Ferenc ott lelte halálát. Kanizsay Dorottya, aki jobbágyaival eltemette a mohácsi csata áldozatait, megtalálta Ferenc holttestét.
A vár úrnőjének halála után Perényi PÉTER örökölte a nagy vagyont. Magas méltóságokat töltött be. Koronaőr volt. Ebben az időben Siklóson voltak a koronázási jelvények. Volt idő, amikor magyar királynak akarták megválasztani. Korának valamennyi ellentmondását magán viselte. Igazi reneszánsz ember volt. 1542-ben Ferdinánd király "árulás" címét börtönbe záratta. 5 évig volt rab. A főurak nyomására szabadon engedték, de nem sokáig élt, 1548-ban meghalt. Sárospatakon temették el. Két gyermeke volt. FERENC, akit szabadulásáért-amikor elfogták-, zálogba adott és többé soha nem látott, és GÁBOR, aki tüneményes pályát futott be. Nagyon fiatalon, 35 éves korában meghalt. A családnak nagyon sokat köszönhetett Siklós és vára. Munkájuk nyomon követhető, építkezéseik ma is láthatóak.

A TÖRÖKVILÁG (1543-1686).

A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor.
E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.

CAPRARA AENEÁS

Császári hadvezér, aki a felszabadító harcokban részt vett, jutalmul kapta meg a várat. Az olasz származású tábornok rövid ideig volt siklósi birtokos. 1701-ben meghalt. Örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, STRATTMANN ELEONÓRA nagyasszonynak.

A BATTHYÁNY-család (1728-1849).

Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. Két gyermeke volt, Lajos és Károly grófok.
BATTHYÁNY LAJOS gróf volt Magyarország utolsó nemzeti nádora.Batthyány Károly hercegi rangot kapott, amely utódai kihalása miatt Gróf Batthyány Lajos nádor /1696-1765/ legidősebb fiára és az ő elsőszülött férfi leszármazóira szállt. A várat és az uradalmat a nádor fiatalabb fiától Tivadartól származó grófi ág birtokolta. Legjelentősebb tagja a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa gróf Batthyány Kázmér /1807-1854/ volt, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltság-szerződések megkötésében. Siklósi uradalma jobbágyaival 1847-ben kötött örökváltság szerződést.Az 1848-49-es polgári forradalomban és szabadságharcban szintén kiemelkedő szerepet játszott a második független magyar kormány külügyminisztereként. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba menekült, ott is halt meg és lett eltemetve. Utóbb hamvait hazahozták és a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Távollétében halálra és birtokelkobzásra ítélték. A siklósi birtokokat csak fívére tudta visszaszerezni az 1860-as években..Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása a pozsonyi országgyűlésen, ahol elhangzott a "vitam et sangvinem" (életünket és vérünket) felkiáltás.

Benyovszky családról: A siklósi vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyányi családtól 1873-ban. Tőle, idősebb fia Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric/1872-1936/ és öccse Rudolf/1874-1955/ anyjuk Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának gróf Benyovszky Móric/1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. 4.A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiusította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.

Egy kis kiegészítés:

A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag - mint védett műemlék - a magyar államhoz tartozik. Az állagmegóvásról, a szükséges felújításokról a Állami Kincstár, illteve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. A "nyitva tartás joga" fél éves időszakokra száll csak a városra. A kilencvenes évek végén hosszas "lebegtetés" után végre kiírják a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata az egyedüli pályázó. A város pályázata sikeres, elnyeri a hasznosításra szóló jogot, a vár továbbra is a magyar állam tulajdona.
Majdnem fél éves egyezkedés után 2000. májusában sor kerül a szerződés aláírásra, és a "vár kulcsának átadására" is. Az eredeti kiíráshoz képest kedvezőtlenebb anyagi hátteret biztosít az állam (a vár felújítására legalább 1 milliárd forintot kéne költeni&), ennek ellenére az önkormányzat nem lép vissza, eltökélt szándéka, hogy ismét élet költözik a vár ódon falai közé&

Belépők:
Felnőtt: 790 Ft
Nyugdíjas: 570 Ft
Diák (14-24): 520 Ft
Gyermek (6-14): 440 Ft
Fotójegy: 200 Ft/gép
Tárlatvezetés: 5000 Ft/csoport, német, angol: 6000 Ft/csoport! 15-50 főig, 50 fő felett 100 Ft/fő! Előzetes bejelentkezéssel!


Látogatási idő:
Április 15.-Október 15.-ig: K-V-ig: 9-18-ig
Október 16.-Április 14.-ig: K-V-ig: 9-16-ig
7800 Siklós, Vajda J. tér 8.
Tel: 72/579-427
E-mail: b.cs@siklosivar.hu


Malkocs Bej Dzsámi


Belépőjegy árak:
Felnőtt: 300 Ft
Diák: 200 Ft
Tárlatvezetés:1000 Ft/csoport, előzetes bejelentkezéssel!
Tavasztól őszig látogatható! A téli időszakban zárva tart, de előzetes bejelentkezés alapján 20 illetve 20 fő feletti csoportokat fogadunk!
Bejelentkezés: Tourinform Iroda Siklós: 7800 Siklós, Felszabadulás u. 3. Tel: 72/579-090, Fax: 72/579-091,
e-mail: siklos@tourinform.hu Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
 

Az eltünt, majd megtalált épület
 


A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan "eltűnt". 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával.

Dr. Gerő Győző így ír a megtalálásról: "A siklósi Alsóvárosban, a volt Pelikán Szálló udvarán álló török mecsetről - amint azt ebben az időben nevezték - a XIX. század negyvenes éveitől kezdődően gyakorta történik említés. Haas Mihály, Baranya megye jeles helytörténeti kutatója így emlékezik meg a dzsámiról: "… a nagy vendégfogadó, melynek udvarában egy régi török mecset áll"" Alig néhány évvel később Fényes Elek ugyancsak említi a fogadót: "… melynek közepén épségben áll fenn egy régi török mecset…" A dzsámi épületének állapotáról szemléletes leírást nyújt Siklós nevezetességeinek ismertetése során Hunfalvy János: "… Nevezetesebb épületei… a vendégfogadó udvarában lévő török mecset. Ez már félig rom, s töredezett falain itt-ott bokrok és fák zöldellenek, annál festőibbnek mutatkozik. Most e mecset lakóházul szolgál..."

A dzsámi lakóházként használt épületét Rohbock Lajos rajza nyomán G. Heisinger metszete is megörökítette. Rómer Flóris, mikor 1872-ben Siklóson járt, a mecsetről egy ceruzavázlatot készített. A rajz a dzsámit - hasonlóan, mint Rohbock korábbi rajza is - sátortetővel fedett épületként ábrázolja. Mindkét ábrázolás úgy tünteti fel a dzsámit, mintha annak épülete nyolc alaprajzú volna. (Egy 1901. évi tudósításból arról értesülünk, hogy a török mecsetet lebontották. E közlés téves volt. Feltehető, hogy a sátortető alatt lévő kupola héjazata ebben az időben már annyira megrongálódott, hogy azt le kellett bontani, s innen ered a félreértés.) Fejes János Siklós monográfusa írja, hogy Siklós elfoglalása után már az első években építettek a törökök dzsámit, amely a "…mostani Pelikán Szálló akkor közteret képező udvarán… állott". Helyesen jegyzi meg, hogy a múlt század végén még állott török épületet "tévesen gondolták a múltban fürdőnek, mert ez a török időben mecset volt". A dzsámi épületét 12x12 méter alapterületűnek mondja, amelynek "…alapfalai - a régi hajó rész - 1,20 méter erősségűek, 8 méter körüli magasak voltak…".

Az 1955-ben végzett városképi és műemléki vizsgálat a korábbi téves forrásokra támaszkodva a török épületet csupán Rohbock metszete alapján írja le, mint a volt Pelikán Szálló, újabban Kultúrotthon udvarán állott egykori épületet. Egyidejűleg javaslatot is tesz alapfalainak feltárására, mint mondja: " … Tekintve, hogy a török kori műemlékek rendkívül ritkák, esetleges építkezés kapcsán a mecset alapfalainak feltárása Siklós története szempontjából jelentős eredményekkel járhat…". Látjuk tehát, hogy a XX. századi feljegyzés a dzsámit már egyértelműen, mint elpusztult - legfeljebb már csak alapfalaiban fellelhető - épületet említi.

Ilyen történeti előzmények után került sor a Művelődési Központ udvarán álló és ahhoz a Vörösmarty utca felől csatlakozó épületcsoport tüzetes helyszíni vizsgálatára. A kutatás ugyanis abból a feltételezésből indult ki, hogy esetleg a jelenlegi épületek valamelyike az elbontott dzsámi alapfalainak felhasználásával épült. Különös figyelmet érdemelt, az épületcsoportból magasan kiemelkedő négyzet alaprajzú féltetős építmény, amelynek elsősorban tájolása volt feltűnő, és az, hogy az épületcsoport központját képezte. Mint ilyen, minden kétséget kizáróan ez volt az épületcsoport legkorábbi épülete, amely a csatlakozó további épületek tájolását a későbbiek során is meghatározta. altA tört kőből falazott és téglával felmagasított féltetős épületrész északkeleti oldalához csatlakozó épület padlásterében egy szamárhát íves záródású kisméretű ablaknyílás volt látható, amelyhez hasonlókat találunk a szigetvári Ali pasa-dzsáminál is. A Vörösmarty utca 2. sz. épület - amely részben a centrális épületrészhez csatlakozott - udvarán az épület török eredetéről ugyancsak szamárhát-íves ablaknyílás maradványa, valamint a falon megfigyelhető kváderezést utánzó vakolatarchitektúra árulkodott. Ezek a látható részletek kétségtelenné tették azt a megállapítást, miszerint a négyzet alaprajzú féltetős épületrész a XIX század második felében több ízben említett és Rohbock rajzán is megörökített hajdani török mecset maradványait őrzi.

A visszafoglalás (1688) során készült veduták legtöbbje a fallal övezett városon kívül palánkkal körülvett külvárosban két, kupolával fedett dzsámit ábrázol. Evlia Cselebi török utazó és történetíró a siklósi külváros leírása során többek között azt mondja: "A külső város. Az alsó vár keleti részén egy külváros van… Ez is sorompó fallal körülvett palánka erődítmény… E külvárosban hét városrész van… Hét dzsámija van: első a Malkocs Bej dzsámija, mely egy ligetben van, s valóságos rózsaliget dzsámi. Ólomtetejű magas házat magába foglaló dzsámi ez".

Evlia Cselebi a Malkocs Bej dzsámival kapcsolatban egyrészt utal arra, hogy az kupolás építmény volt, másrészt pedig topográfiailag közelebbről is megjelöli. A városnak az a része, amelyen a dzsámi jelenlegi maradványa áll, ma is eléggé laza beépítésű terület, amely még a XIX században piactér, tehát még ekkor is beépítetlen volt. A terepviszonyokat, és Evlia Cselebi idevonatkozó leírását egybevetve, minden kétséget kizáróan arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a volt Pelikán Szálló - illetve a mai Művelődési Központ - udvarán a Széchenyi és Vörösmarty utcák találkozásánál a bontások után kialakult kis téren álló török épület Malkocs Bej dzsámijának maradványa.

A dzsámit építtető Malkocs klisszai szandzsákbej volt, és 1565-ben halt meg. Siklósi dzsámijának pontos idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében annak létesítése az 1543-1565 közötti időre szűkíthető le.
A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy1993-banelnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik.A muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.

Aktív turizmus


Csodabogyó Tanösvény

A 408 méter magas Tenkes-hegyről kitűnő panoráma nyílik Siklósra. A máriagyűdi kegytemplom lábától indul a 2,5 km hosszú Csodabogyó Tanösvény. Útközben tájékoztató táblák segítségével lehet tájékozódni a Tenkes-hegy természeti kincseiről, az erdő növény- és állatvilágáról. A tanösvényen kilátótorony, végállomásán tűzrakó- és pihenőhely található.

Lovaglás

Városunkban meghatározó szerepet játszik a lovaglás, a lovas hagyományok ápolása. Lehetőség van csoportos és egyéni vendégek részére egyaránt lovaskocsikázásra, lovaglásra, íjászkodásra, kézműves foglalkozáson, csikós- és huszárbemutatón való részvételre.

Apró Paták Lovas Sport Egyesület

Siklós, Postaszállás 11.
72/716-416, 20/206-0621
apropata@vipmail.hu
www.apropatak.hu

Tenkes Lovas Sport Club – 7. Huszárezred Siklósi Huszárbandériuma

Siklós, Kossuth tér 13.
20/9616-815
Fax: 72/351-416
csizik60@fibermail.hu

Tenkes Kapitány Lovastanya

Siklós, Széchenyi u. 70.
72/579-158, 30/946-8155
tenkeslovastanya@freemail.hu
www.tenkeslovastanya.hu

Villány

Kedves Vendégünk!

Tisztelettel köszöntöm Önt Villány Városának polgármestereként Magyarország legdélibb borvidékének, Villány városának honlapján.

Villány a testes, tüzes vörösborok hazája. A csodás természet, az éghajlat, az itt élő emberek szorgalma, szaktudása, vendégszeretete valamint a borral szembeni magas minőségi elvárások tették nemzetközileg és országosan is méltán híressé a Villányi vörösbort. Mértéktartó fogyasztása jótékony hatással van egészségünkre.

Tegye meg, hogy helyben tapasztalja meg mindezt! Ehhez kínálunk Önnek és kedves Családjának az igényeknek megfelelő szintű szállást, ízletes ételeket, a borút állomásaival együtt színvonalas programokat és barátságos és vendégszerető embereket...

Tiszteljen meg minket látogatásával, mi szeretettel várjuk!


Takáts Gyula
polgármester


VILLÁNY VÁROS TÖRTÉNETE: múltja, jelene, jövője.

Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. A Villányi hegység kelet-nyugati elhúzódó fekvése következtében déli kitettségű. Klímájában mediterrán hatás érvényesül, aminek köszönhetően évi 2000 óra fölött van a vegetációs időszakban a napsütéses órák száma, ugyanakkor az Atlanti óceán és a kontinentális éghajlat is  elő-elő fordul.

A település neve feltehetően egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő. Egyes írásos emlékek a királyi adománylevelekből ismertek .

Mátyás király a törököket sokáig kordában tudta tartani, azonban halála után a török mozgolódni kezdett és ez az itteni  lakosságot komolyan nyugtalanította. Ami bekövetkezett előttünk ismert, 150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok.

A csata hősei Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő voltak

A török idők népessége teljesen kipusztult, a népsűrűség 1697-ben 0,2 fő volt négyzetkilométerenként. 14 rác család, 7 zsellércsalád alkotta Villányt. A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő (Prinz Eugen) megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. Aki ennek utána szeretne nézni, annak Bécsbe kell elmenni a levéltárba. Itt történt a betelepülők regisztrálása és aki a bizottság előtt magáról azt mondta, hogy ő Pfalz-ból jött, (..ich komme aus der Pfälzischen Reich) az ajándékföldet és adókedvezményeket kapott. A betelepülés úgy 100 évig tartott és a Németországban lévő Ulm városában ültek tutajba a telepesek- sokszor egész falvak- és a Dunán erszkedtek alá, mígnem a folyó jobb és bal partján elfoglalták a termékeny földek vidékét és megkezdték azok feltörését. Innen származik a "Dunai-svábok" elnevezés is.

Kezdetben Villány nem volt a legvonzóbb hely a telepesek számára, hiszen a mohácsi síkság sokkal termékenyebb volt. Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült. Ehhez az is hozzájárult, hogy 1850 ben megkezdődött a Pécs-Mohács közötti vasútvonal kiépítése. Eredeti célja ennek az volt, hogy a Dunai Gőzhajózási Részvénytársaságnak (akkori nevén Donaudampfschiffvolksgesellschaft) ezen át lehetett a pécsi fekete szenet - a gőzhajók számára nélkülözhetetlen energiahordozót- a mohácsi kikötőbe juttatni.

A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) mint megjelenéséig. Ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Egy csapásra elterjedt a módszer egész Európában. Villány ekkor fénykorát élte, hiszen tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyekkel szemben a filoxéra nem tudott kárt tenni.

A módszer lényege az, hogy a kötött talajon élősködő filoxéra a korabeli szaporítási módszernél - közvetlenül a nemes vessző ültetése- be tudott hatolni a gyökér belsejébe és  ott hatalmas pusztítást végzett. Teleki Zsigmond Amerikából hozott olyan vad alanyfajtát, amely rezisztens volt e parazitával szemben, és arra ékoltással létrehozta a szaporító oltványt.  Villányban ma is ilyen oltványokat állítanak elő nagy számban. Azóta a kötött talajokon csak evvel a módszerrel előállított oltványokat használják.

Ahogy a borkereskedelem feltételei fokozatosan kialakultak, úgy jelentek meg újabb és újabb kereskedő-családok, akik nemcsak a bor, hanem az egyéb mezőgazdasági termelvények eladásában is közreműködtek. A termeltetés feltételei között a hitel-felvétel lehetősége is megteremtődött: megalakult az első villányi takarékpénztár, amely további lendületet adott a villányi és a környékbeli parasztoknak  az árutermelésbe történő

bekapcsolódásba. Hihetetlen fejlődés indult el Kisjakabfalva, Villánykövesd, Márok, Kisbudmér községekben, aminek a hatása a parasztság megerősödését hozta. Sajnos ez a virágzás a II Világháborúval megakadt, az erőszakos kollektivizálás elnéptelenítette a falvakat, az ifjúság a városokba vagy a közeli nagyközségekbe húzódott.

A Villányi Állami Gazdaság ekkor a borászat és az oltványtermelés országos fellegvára lett. 400 dolgozót foglalkoztatott és a termelés fő jelszava a mennyiségi termelés volt. Ki kellett szolgálni a Szovjetunió ilyen irányú igényeit.

1988-1992 között megkezdődött a privát szféra térnyerése Villányban. Néhány bátor ember elhatározta, hogy főfoglalkozású szőlész-borász lesz és a siker nem maradt el. Főleg a privatizált vendéglátóhelyeknek szállítottak magas minőségű borokat. A siker híre külföldre is eljutott és 1993-ban a Stuttgarti Nemzetközi Kertépítő Világkiállításon már villányiak képviselhették Magyarországot. Ez azt jelentette, hogy hat hónapon át Stuttgartban villányi borok szerepeltek és terjesztették a borvidék hírét.

Villány 1997-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a "Szőlő és bor városa" címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend "Custodes Vinorum de Villány" néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat  Magyarországon és külföldön egyaránt. Évi 40 rendezvényen vesznek részt díszes egyenruhájukban.

Óriási előnyt jelentett ez más borvidékekkel szemben, de az előny megtartása érdekében szükség volt a villányi spontán kistermelők továbbképzésére. Ebben oroszlánrészt vállalt a Villányi Szakképző Iskola, valamint a kistermelők hitelhez-juttatásában a Villányi Borút-Egyesület, amely a Phare-Programm keretében számos villányi kistermelőnek segített a maga kicsi, de nagyon látványos borozóinak kialakításában.

Ma arról beszélhetünk, hogy négyen is elnyerték az "Év borásza" kitüntetést, akik nagyon komoly szakmai segítséget adnak a kezdő borászoknak, akik szintén kiváló minőségben kínálják boraikat. Ők a táj különleges adottságainak és folyamatos továbbképzéseknek köszönhetően már a villányi élvonalhoz tartoznak. Mivel Villányban 200 család  foglalkozik valamilyen formában borértékesítéssel illetve vendéglátással, így az önkormányzat különös figyelmet fordít a turizmus feltételeinek további javítására. Ennek keretében Villány-Siklós-Harkány mediterrán kisvárosok alapítványt hoztak létre új programok kifejlesztésére.

Az Európai Unió tagjaként Villányban arra törekszünk, hogy helyi étel-, és borkínálatunkkal különleges gasztronómiai élményeket szerezzünk vendégeinknek. Aki hozzánk ellátogat abban biztos lehet, hogy  a Hely Szellemét megismerve mindig vissza-vissza jön közénk, ahol régi ismerősként, barátian fogadjuk.

Turisztikai látványosságok, szabadidő hasznos eltöltése Villányban és a környéken: itt!

Maurer György
borrendi kancellár


A Villányi Borkultúra - Adottságok

Magyarország csúcs vörösborai ezen a dél- baranyai, kis borvidéken születnek. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik.

Villány mérsékelten meleg és nedves éghajlatú. Jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. A délies lejtők mintegy 2-4 °C-kal melegebbek mint az északiak. A talaj felszínén ez a különbség elérheti a 20-22 °C-ot, a talaj hőmérséklete pedig a 8-10 °C-ot.

A déli lejtőkön az évi középhőmérséklet meghaladja a 10,5 °C-ot., itt a fagymentes időszak hossza meghaladja a 200 napot, az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokéves átlaga 35 °C közeli.

Egyedülálló adottságok a szőlőtermesztéshez...

Villány életében döntő szerepe van annak, hogy a hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvező feltételeket biztosítanak a magas színvonalú szőlőtermeléshez. A szőlőterületeknek a 150 m-es rétegvonal feletti területe I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású.

A talaj sajátosságai...

A talajadottságok meghatározó szerepet játszanak a borok jellegének, illat- és zamatanyagának, továbbá extrakttartalmának alakulásában. A Szársomlyó jellegzetes kopár, kúpszerű csúcsa cukorsüveg alakjával könnyen megtévesztheti a borvidékre látogatót. Formája ellenére a hegység javarészt mészkőből áll, de az évszázadok során bebizonyosodott, hogy így is értékes termőtalajjal szolgál a szőlők számára. A borvidék fő talajanyagai a márga, a kréta kori mészkő, agyagos, néhol homokos lösztakaróval. Az itteni szőlők szinte teljes egészben nehéz, de jó víztartó talajon teremnek.

A leghíresebb dűlők...

A villányi hegy oldalában elhelyezkedő termőhelyek nagy része német nevet kapott, hiszen a betelepedő sváb szőlősgazdák keresztelték el a dűlőket alakjuk, külső jellegzetességük vagy a hozzájuk fűződő legendák vagy történelmi események alapján.

A Jammertál jelentése siralomvölgy. A híres termelőhely feltehetőleg az 1687-es szársomlyói csata után kapta a nevét. A legenda szerint a császári seregek győzelmét követően még hetekig hallatszott a törökök jajgatása a   hegyek közül.

A Csillagvölgy (Sterntal) neve talán a tiszta környezetre utal. Ez az első dűlő a Villányt nyugat felé elhagyó út mentén.

A Remete- dűlő a Csillagvölgy keleti oldalán található szőlők termőhelye, sok kisparcellás szőlőültetvénnyel az oldalán, meredek lefutással.

Az Ördögárok (Teufelsgraben)- dűlő neve egy nagyharsányi mondára utalhat, amely szerint a hegyek között futó árok, illetve völgy úgy keletkezett, hogy azt maga az ördög szántotta.

A Kopár- dűlő a legnyugatibb villányi dűlő. Észak felől teljesen védett, rendkívül kedvező éghajlatú termőhely. A tavaszi rügyfakadás itt két héttel korábban kezdődik, mint az ország legjobb fekvésű dűlőiben.

A Borászatra alapozott gazdasági szerkezet...

Az évezredes hagyományokra visszatekintő szőlészet és borászat volt mindig a húzóágazat Villányban: A török hódoltság utáni betelepítéseket követően a XIX. Század második felében a vasútépítések adnak lendületet a település fejlődésének. A századforduló konjuktúrája átstrukturálja a gazdaságot ami a településképre is jelentős hatással van. Sok középület főleg az egyházi polgárias lakóház épült. Jelentős volt az állattartás, a rácok inkább legeltető, a svábok inkább istállózó állattenyésztést folytattak. A filoxéria vész majd, az első világháborút követő hároméves szerb megszállás, a délvidék és más területek elcsatolása, jelentős piacvesztést és hanyatlást okozott. Nem segítette Villány fejlődését a második világháborút követő szocialista gazdálkodás sem. A rendszerváltást követően a minőségi borkereskedelembe kapcsolódó magán gazdaságok gyors fejlődése kapcsán felgyorsult a település általános fejlődése, sorra virágzásnak indultak a családi pincészetek.

A legenda szerint a Honfoglalás után Bor vitéz és háza népe itt telepedett le. Ő fejlesztette tovább a borkultúrát, sőt az nedű is tőle kapta a nevét. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg nem található vörösbort állítanak elő.

A Villányi Borkultúra - Villány borai

Villány fehérborai...

Villány nem elsősorban fehérborairól vált híressé. A borvidék Siklósi körzetében telepítik a fehér szőlőfajtákat, a köztudatban is a "Siklósi" név párosul ezekhez a borokhoz. Valójában több szőlőfajtákból készítenek borokat. Nemcsak késői szüretelésű, hanem friss szárazborokkal is találkozhatunk. Az itteni fehérborok különlegessége abban rejlik, hogy szőlőjük sokkal több meleget kap, mint más fehérborok, ám megfelelő borászati szaktudással, a savak megtartása mellett, ezek a fehérborok is nagyon tartalmasak lehetnek. Az egyik legfontosabb az un. "rizlingvonal", ez a domináns a vidéken.

Olaszrizling

A borvidék legtöbb fehérbort adó fajtája, a borvidék jellegzetes és meghatározó fehérborát szeptember végén, október elején szüretelik. Kétféle olaszrizling bort készítenek a borászok. Az egyik a 21 mustfokkal szüretelt, nagyobb testű és magasabb alkoholtartalmú, gazdag, tekintélyt parancsoló bor. Mandulás aromájú, illata- zamata hosszas és csendes pohárfogásra készteti a présház előtti diófa alatt kóstolgató gazdát és vendéget. Nagy bor ez, nagy gondolatok szülője. A másik fajta szerényebb 16 mustfokkal, vagy nem sokkal e fölött szüretelt, kicsit vékonyabb, talán több kesernyés, de jellegzetes rezedaillattal és -ízzel párosított bor. A fajta jellegzetessége, hogy a savakat nagyon jól megtartja, egyedül az aszályos években van egy-egy dűlőben hiány belőle., ekkor lágyabbak az olaszrizling borok. Nagyon meleg években az illat is veszíthet intenzitásából és jellegzetességéből.

Villány vörösborai...

Villány vörösborai nemcsak a borvidéket, hanem az ország borászatát is képviselik. Valójában izgalmas kalandra vállalkozik az, aki határozott céllal sorba kívánja venni a villányi vörösborokat. A borok nem egyformák, mert fajtájuk és a dűlők is különbözőek és természetesen a pincéknek is különbözik stílusuk és borfilozófiájuk. Villány attól is különleges, mert eltérő jegyek mellett az azonosság is jól látható.

A villányi vörösborok már jelzik a termőhely mediterrán jellegét, ugyanakkor a fajta- karakter, illetve a borász elképzelése is határozottan megjelenik. Ezért is találhatunk szép számmal fajta és Cuvée vörösborokat is.

A villányi vörösborok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a villányi hagyományos vörösborok, mely csoport a Portugieser (korábban Kékoportó), a Kadarka és a Kékfrankos borból áll. A második csoportban nemzetközi fajtákról, a nemzetközi piacon is tündöklő borokról van szó. A Cabarnet sauvignon és a Cabarnet franc, a Merlot, a Pinot noir boroknak azonban a villányi körülmények képesek egyedi jelleget kölcsönözni.

A harmadik csoportba a házasított Cuvéeborok tartoznak. Ezek száma egyre nő, csaknem mindegyik borászat kidolgozta legalább egy, de inkább többféle Cuvéeborát.

Portugieser

Ez a bor Villány védjegye. A borvidék összes vörösborral foglalkozó pincészete készít ilyen bort. Ezt a szőlő fajtát korábban Kékoportó néven ismerhettük. Ez a bor képezi Villány vörösbor termékpalettájának alapját, karakterstabilitása biztos alapokat ad. Háromféle Portugieser bort lehet Villányban kóstolni. A leggyakoribb a jó évjáratú, friss- üde, könnyen fogyasztható, hordóérlelés és faíz nélküli bor. Ez a villányi vörösborpaletta "alapbora". Ezen kívül lehet primőr Portugieser bort is találni, a Márton napi ünnepségek vezetik fel a borvidék új borát, a primőr Portugiesert. Továbbá egyre nagyobb az igény a "nagy" Portugieser borokra, amellyel néhány nagyobb borászat komolyan foglalkozik. Az ilyen borok fej- vagy alacsony kordonművelésű ültetvényről, nagyon alacsony terheléssel, 17-19 mustfokkal szüretelt szőlőből készülhetnek.  

Kékfrankos

A borászatoknak kevesebb, mint egynegyede készít Kékfrankos bort, de néhányan sokat fejlesztettek már a borkészítés technológiáján, arra számíthatunk, hogy a bor jelentősége a jövőben nőni fog. Vélhetően az új telepítésű Kékfrankos ültetvények sokat lendítenek majd a fajtán, hiszen termőhely érzékeny is, a hűvösebb dűlőket szereti, ezért a Pinot-noirhoz áll közelebb. A kellemes fanyar ízű, kissé savas karakter, enyhe fajtajelleges illatú Kékfrankos fontos eleme a villányi borsornak.

Cabarnet sauvignon

A Cabernet sauvignon egy olyan bor, amivel szemben mindenkinek van elvárása., mindenkiben él egy kép róla. A gyakorlott kóstolóknál ez lehet francia, esetleg kaliforniai vagy ausztrál Cabarnet sauvignon kép. A villányi fajta lehet, hogy módosít ezen a képen, nem dönti romba nagy múltú versenytársait, de felveszi a versenyt velük. A Villány legmelegebb dűlőiben termett Cabarnet igazán testes, cseres, fával ízesített robosztus bor. Egy kissé "macho". A borvidéken hagyományos bornak nevezhető, régóta jelen van. Tulajdonságai miatt sokszor házasítják, Cuvéebort készítenek belőle, egyesítik más vörösbor tulajdonságaival úgy, hogy a Cabarnet sauvignon adja a bor gerincét. Leggyakrabban a Cabarnet franc szerepel párjaként, mely bor a finomságával, összetettségével segíti társát.

Cuvée

Eredetileg a pezsgő készítéshez házasított és egalizált alapbort nevezik cuvée-nek. A mai értelemben többfajta tudatos arányban házasított bort nevezzük cuvée-nek. Az utóbbi időkben a Villányi- Siklósi borvidéken is elterjedt a többféle szőlő házasításából készült borkülönlegesség. Egyes kisebb termelők csúcsborai a legjobb vörösborok összeházasításával jönnek létre. Ilyenkor a bortörvény előírásainak megfelelően a cuvée-t alkotó szőlőfajtákat a címkén kell feltüntetni. 


Az első magyar borút a Villány-Siklósi

VILLÁNY-SIKLÓSI BORÚT EGYESÜLET
7773 Villány, Deák F. u. 22.
Telefon/Fax: 72/492-181 Tel.: 72/492-242
e-mail: info@borut.hu

A villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia előképek alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásával 1994 őszén megalakított Villány-Siklósi Borút, Magyarország első borútja. Az eltelt évek alatt fokozatosan növekvő érdeklődés hatására a borút mára már 14 településen kanyarog keresztül.

A BORÚT üzenete: minőségi termékkel (a helyi bor) minőségi szolgáltatások révén kapcsolatba kerülni a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyerni, emberi kapcsolatokat építeni, és aktívan kikapcsolódni. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást. A helyi ételkülönlegességek és zamatos borok mellett a vendégeket szívesen várják falusi vendéglátóhelyek, panziók és hotelek. A borút turisztikai kínálatának színvonalát minősített, védjeggyel ellátott szolgáltatások biztosítják, amelyek hozzáférhetőségét, elérhetőségét az utak mentén felállított információs rendszer táblái garantálják. A vendégek eligazodását az irányító táblákkal megegyező logikai és grafikai rendszerben elkészült Villány-Siklósi Borút Szolgáltatói Katalógus és az információs irodák segítik.

Induljon felfedezésre, barangoljon a vidéken! Ízlelje meg csodálatos vidékünk jellegzetes borait, étkeit és élvezze a pincegazdák és a helyi lakosság vendégszeretetét! S ha megfáradt, térjen be egy pohár lágy Kékoportóra, tüzes Olaszrizlingre vagy fűszeres illatú Traminire, falatozzon finom sajtokat, füstölt sonkát, stifoldert. Érezze jól magát vidékünkön!

http://www.borut.hu/

Donji Miholjac

A település a horvát határ és a Dráva folyó ölelésében helyezkedik el. A település neve egy ma is létező templom nevéből ered (Szent Mihael Temploma), amit már az Árpád-kori emlékiratok is megemlítenek.

Donji Miholjac természeti adottságai (a folyók közelsége, a nagy és jó termőföldű árterek, sűrű erdők, homokos dűnék) a történelem során és napjainkban is kedvező körülményeket biztosítottak az itt élő embereknek. Ezt bizonyítják a környéken és Donji Miholjacban is feltárt régészeti leletek is. Az I. világháború után a térségen agrárreformot hajtottak végre, majd ezt követően megindult a város gazdasági és kulturális fejlődése. Kiemelt szerepet játszott a fejlődésben a tanügy fejlesztése, a Dráva szabályozása, a híd felépítése, amely összekapcsolta a várost a szomszédos Magyarországgal és a közlekedés modernizálása. Donji Miholjacban született August Harambašić, horvát irodalmár és költő, továbbá működik egy amatőr festői kör. A tagok által készített alkotások a kiállítások során megtekinthetők. A kulturális emlékek közül a legismertebb Mailath Gróf Kastélya, amely 1818-ban épült meg késő-barokk stílusban a nemesi származású Prandau család megrendelésére. A kastély parkjában üvegházat építettek a trópusi és téli növények gondozására. A parkot védett kulturális emlékként regisztrálták, mivel rengeteg ritka növényt és ültetvényt csodálhatunk meg benne.

A kastély Horvátország északi részén a Drávaszabolcsi határátkelőtől 6 km-re található.

A Mailath Gróf Kastély és a park története:
1818-ban a Prandau család egy épületet építtet amit Stari Dvorac-ként (magy. Régi Kastély) ismerünk. Késői barokk stílusban van díszítve, és az első olyan épület, melyet cseréptető borít. Két szalon, 14 szoba, néhány konyha és tároló található az kastélyban. 1872-ben a parkban egy üvegházat építettek.

1903-ban kezdődik az új kastély megépítése, I. Ferenc József osztrák császár miholjáci látogatása után.
A miholjáci terület tulajdonosa, gróf Mailath Lajos, angol Tudor stílusban építteti meg a kastélyt, melyet számos torony, tetőtéri ablak, tágas terasz és erkély díszít. Az épületben 50 terem van, és kb. 3500 m2 hasznos felszín. A kastély falait vadászati trófeák díszítették, melyeket a gróf Azsiából és Afrikából hozott.
A földszinten volt a nappali, itt volt még a téli és nyári étkező, a zeneszoba, a táncterem, a könyvtár valamint két kastélyi iroda. Minden termet tölgy borított. A tetőtérben voltak a személyzeti szobák. A kastély saját áramforrással, vízvezetékrendszerrel valamint központi fűtéssel rendelkezett. A központi fűtésen kívül még cserépkályhával és kanadllóval is fűtöttek.
1930-ban gróf Mailath eladja a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot, amit Schlesinger család vesz meg.
1941-ig ők voltak a tuladjonosok, de el kell hagyniuk az akkori Jugoszláv Királyságot a fasiszta megszállás előtt.

Ma a kastély a Donji Miholjaci Városi Önkormányzat székhelye.

Majláth László gróf házi kápolnája, Róth Miksa üvegfestészeti munkája.

A park és a kastély együtt egy komplexum, melynek egy része francia stílusban lett alakítva, amit a virágalakok és a nyírt sövény jellemzik, míg a park nagyobbik része klasszikus angol stílusú.
A park 10 ha területű, védett a sokféle ritka növényfaj miatt, mint például: tulipanovac, fehér és rózsaszín magnólia, tiszafa és a Titra ozimica. A parkban 1872-ben épített üvegház romjai láthatók, ahol régen trópusi növények voltak. Három épület volt a parkban, továbbá pavilon, tekepálya, valamint szobrok és négy szökőkút (ez mind a múlt).

A kastély csak kivülről tekinthető meg, a park szabadon látogatható, annál is inkább, mert kerítésnek már csak nyomai (kapu oszlop) láthatók.
Az épület kívülről lepusztúlt állapotot mutat, a park hatalmas ősfákat tartalmaz, viszonylag rendezett képet mutat, az aljnövényzettől meg van tisztítva. Nagy melegben hűs séta tehető a fák árnyékában.

Az 1991-es népszámlálás szerint, az akkor Donji Miholjac mint nagyközség 20.365 fő lakóst számolt, 90%-ban horvát polgár volt.

forrás: http://harkany.hu
http://www.siklos.hu
http://villany.hu
http://donjimiholjac.hr

Oldal: Harkány környéke
Eldorádó Söröző Harkány - © 2008 - 2024 - eldorado-harkany.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat